Lelkigondozók

17. Sófár Református Dicsőítő Iskola

 „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.” Fil 4,6

Örömmel mutatjuk be idei táborunk női és férfi lelkigondozóját, akik nemcsak képzett és tapasztalt lelkigondozók, de korábban igehirdetőként is szolgáltak Sófár Dicsőítő Iskolában.

Minden résztvevő felé szól a meghívás: ha valami nyomja a lelked, vagy szeretnél valakivel beszélgetni egy benned felmerülő kérdésről, az életedben régóta tartó kihívásról vagy imádkoznál valakivel bizalmi légkörben akkor keresd bátran a tábor lelkigondozóit! A beszélgetésekre a faliújságon jelentkezhetsz névvel, jeligével, vagy személyes megkeresés alapján!

Dani Eszter

Jézus gimnazistaként követésére hívott… akkor még nem gondoltam, hogy ez rövid időn belül a szakmunkásképzős, vagy iskolarendszerünkből kimaradó fiatalok közé visz, akik kortársaik szolgálata által ismerik majd meg Nevét… azt sem gondoltam, hogy néhány év múlva Munkácsra követem Őt, ahol egy csodálatos ébredésben lesz részem – megtapasztalom Isten Országa erejét fiatal, felnőtt és cigány közösségekben… de arra végképp nem számítottam, hogy utcán, vagy nagyon nehéz körülmények között élő gyerekeket fogok befogadni kicsi parókiámra, majd szervezek nekik bátyámmal együtt családi típusú gyermekotthont… 

Itt, a kilencvenes évek kárpátaljai ébredésében ismertem fel, hogy mennyire fontos a megtérés után a lélek gyógyulása. Nehéz lángoló szívvel kitartani Isten Országa szolgálatában, amikor az ember sok-sok sebet, lelki terhet hordoz.   

Ezért, miután véget ért kárpátaljai küldetésem, a Gazdagréti Gyülekezeti szolgálatom mellett elvégeztem a SOTE lelkigondozó képzését. Később, missziói irodavezetőként a KRE szupervizor képzését is, amivel az volt a célom, hogy a lelkészeknek is szervezzünk lehetőséget arra, hogy a lelkigondozás mellett a szakmai életükre, céljaikra, elakadásaikra is rá tudjanak nézni.  

2020 óta Solymáron szolgálok, ahol sokan érkeznek gyülekezetünkbe a településről olyan családok, akik korábban nem voltak vallásgyakorlók. Csodálatos kihívás Krisztus követését és a közösségi életet úgy megélni, hogy a hozzánk érkezők megérezzék Isten szeretetét. Hogy Krisztushoz forduljanak, Aki nem csak minden bűnünket, de minden betegségünket, sebünket, fájdalmunkat is hordozta, Aki a gyógyulás igazi forrása. 

Ezzel a reménységgel és bizalommal vállaltam a lelkigondozói szolgálatot a Sófáron. Hiszem, hogy Jézus elhozta Isten Országát, és annak helyreállító, gyógyító munkáját elérhetővé tette számunkra. Hiszem, hogy Ő ma is gyógyít – olyan sebeket is gyógyít, amelyekről még beszélni is nehéz, melyeket lelkünk mélyén hordozunk, melyek hatnak énképünkre, jelenünkre és jövőnkre. Hiszem, hogy ahol az emberi erő és lehetőségek eljutnak a határaikig, ott Isten lehetőséget kap a cselekvésre. „Mert ami az embernek lehetetlen, Istennek lehetséges.” 

Járay Márton

A lelkigondozás tere olyan biztos tér, amit két ember – a lelkigondozó és a lelkigondozott – azért hoz létre, hogy észlelhetővé váljon, megjelenhessen és kimondódhasson az, „ami van” azelőtt, „Aki Van”. Ez az valós jelenléte a két embernek a dilemmáknak és Istennek, segítik a kapcsolódást,  gyógyulást, újra rendeződést. Ezt a folyamatot a Szentlélek végzi, mi csak felajánljuk hozzá a teret és időt. Házas, három gyermekes családapa, lelkész, lelkigondozó vagyok, végtelen elfogadással azzal kapcsolatban, ami van, és reménnyel azzal kapcsolatban „Aki Van”.